Mesterséges Színezékek: Ártalmatlanok Vagy Mérgezőek?

Manapság rengeteg ételt színeznek mesterséges színezékekkel, mint például cukorkákat, sportitalokat és péksüteményeket. Meglepő, de sokszor savanyúságok, füstölt lazac és salátaöntetek címkéin is találkozhatunk színes adalékokkal.

Az utóbbi 50 évben a mesterséges színezékek fogyasztása 500 százalékkal nőtt, és ez főként a gyerekek színezék fogyasztásának tudható be.

Sokan komoly mellékhatásokat tulajdonítanak a mesterséges színezékeknek, ilyen a gyermekek hiperaktivitása, a daganatos betegségek és az allergiák.

De mi az igazság ezen kijelentések mögött? Valóban ilyen károsak lennének a mesterséges színezékek a szervezetünkre?

Mik azok az ételszínezékek?

Az ételszínezékek olyan vegyi anyagok, amelyekkel intenzívebb, vibráló színt adnak az élelmiszereknek. Az emberek már évszázadok óta megszínezik az ételeiket, azonban az első mesterséges színezékek csak 1856-ban jelentek meg és kátrányból készültek.

A mai ételszínezékek alapanyaga petróleum. Igaz, az élelmiszergyártók számára elérhetők olyan természetes színezékek is, mint a béta-karotin vagy a céklapor, azonban sokszor mégis a mesterséges verziókat választják az intenzív színhatás érdekében. (Érdekesség: a Yes Superfood vegán superfood proteinjeit természetes színezékekkel színezték meg. A Vaníliás keksz ízű béta-karotint, míg az Eper-fehér-csoki ízű céklaport tartalmaz.)

Nem könnyű eldönteni, hogy egy adott mesterséges színezék biztonságos-e vagy sem, mivel van olyan mesterséges színezék, amelyet az Európai Unió engedélyezett, viszont az Egyesült Államokban be van tiltva, és viszont. Például a „Zöld 3” nevű színt az USA engedélyezte, Európában viszont be van tiltva. Ellenben a kinolinsárga (E104), a karmazsin (E122) és a kosnilvörös (E124) színeket Európában használhatják, míg az USA-ban tilos őket élelmiszerek színezésére használni.

Az mesterséges ételszínezékek hiperaktivitást okozhatnak az érzékenyebb gyerekeknél

A mesterséges ételszínezékek és a különböző gyerekkori viselkedési problémák kapcsolatát már az 1970-es évek óta vizsgálják a kutatók, és sok ellentmondásos eredmény született a témában.

Azt azonban több kutatás is kimutatta, hogy a mesterséges színezékek és a nátrium-benzoát (széles körben használt tartósítószer) együttes fogyasztása fokozzák a hiperaktív tüneteket.[1]

Ha gyermekünkön a túlpörgés vagy a hiperaktivitás tüneteit érzékeljük, kerüljük el a mesterséges színezékekkel, tartósítószerrel és egyéb adalékanyagokkal dúsított ételeket.

A mesterséges színezékek további káros mellékhatásai

A tartrazint (E102) vagy másnéven „Sárga 5” színt olyan viselkedésbeli problémákkal hozták kapcsolatba, mint az ingerlékenység, a nyugtalanság, a depresszió és az álmatlanság.[2] Ezenfelül az E102-es szín több kutatásban is csalánkiütést és asztmás tüneteket okozott.[3]

Ironikus módon a leggyakrabban használt ételszínezékek a „Piros 40”, a „Sárga 5” és a „Sárga 6” színek, és ezek azok, amelyek a legnagyobb eséllyel okoznak allergiás reakciót.[4]

Összegzés

Nincs olyan kutatás, amely szerint a mesterséges színezékek veszélyesek, azonban az bizonyított, hogy egyeseknél allergiás reakciót, az érzékenyebb gyerekeknél hiperaktivitást okozhat.

A legtöbb mesterséges ételszínezéket a feldolgozott, tartós élelmiszerekben találjuk, amelyeket egyéb okokból is érdemes elkerülni. Fogyasszunk helyettük friss, természetes élelmiszereket, amelyeket mi magunk készítünk el családunknak.

Szeretnél intenzív, vibráló színekkel alkotni a konyhában, 100%-ban természetes és vegán színezőkkel? Próbáld ki a Yes Superfood porokat, amelyekkel nem csak ragyogó színeket adhatsz ételeidhez, de extra antioxidánsokkal és tápanyagokkal is felturbózhatod őket!

A blogcikk alapjául a Healthline “Food Dyes: Harmless or Harmful?” című cikke szolgált.